Maderspach Károlyné megvesszőzése, 1849. aug. 23.: a szabadságharc egyik büntető akciója, a női méltóság megalázása. - Maderspach Károlyné Buchwald Franciska (1804-80) gyakran vendégelt meg honvédtiszteket. 1849. VIII. 17: Bem és Kmetty tábornok is vendége volt (vsz. VII. 15: Kossuth Lajos utolsó előtti mo-i éjszakáját az ő házában töltötte). Ezért J. J. Haynau (1786-1853) parancsára Gröber osztrák kapitány Ruszkabánya piacterén, ruháit letépve megvesszőztette. Sógorát, a Zsombolyán I. 20: meghalt Maderspach Ferenc ezr-t sírjából kiásatta, s a piactéren fölakasztatta. (Ezzel II. Károly ang. kir-t [ur. 1660-85] utánozta, aki 1662: Oliver Cromwell kormányzó [1653-58] és leánya tetemét ásatta ki s akasztotta közszemlére). - A megvesszőzés hírére a férj, Maderspach Károly (1789-1849) mérnök agyonlőtte magát. Maderspachné évekig próbált elégtételt kapni a rajta esett gyalázatért, a jogviszonyok miatt eredménytelenül (→sortűzperek). - ~ helyszínén 1909. X. 10: emlékoszlopot emeltek. 88

Függetlenség 1885:319. sz. (Kmetty és Bem tábornok menekülése) - Hentaller Lajos: Vérrózsák. Bp., 1906:157. - Kacziány 1906: 84. - Maderspach Károly: Maderspach Károlyné tragédiája és adatok Ruszkabánya tört-éhez. Zólyom, 1909.

Maderspach Károlyné megvesszőzése, 1849. aug. 23.: a szabadságharc egyik büntető akciója, a női méltóság megalázása. – Maderspach Károlyné Buchwald Franciska (1804–80) gyakran vendégelt meg honvédtiszteket. 1849. VIII. 17: Bem és Kmetty tábornok is vendége volt (vsz. VII. 15: Kossuth Lajos utolsó előtti mo-i éjszakáját az ő házában töltötte). Ezért J. J. Haynau (1786–1853) parancsára Gröber osztrák kapitány Ruszkabánya piacterén, ruháit letépve megvesszőztette. A megvesszőzés hírére a férj, Maderspach Károly (1789–1849) mérnök agyonlőtte magát. – Haynau titkos parancsot adott, hogy Franciska asszony sógorát, a Zsombolyán I. 20: meghalt M. Ferenc ezr-t sírjából ássák ki és a piactéren akasszák föl (ezzel II. Károly ang. kir-t [ur. 1660–85] utánozta, aki 1662: Oliver Cromwell kormányzó [1653–58] és leánya tetemét ásatta ki és akasztotta közszemlére). Zsombolya népe azonban megvédte a sírt, a meggyalázást nem tudták végrehajtani. A m-ok azóta is minden évben tisztelegnek a sírnál. – Maderspachné évekig próbált elégtételt kapni a rajta esett gyalázatért, eredménytelenül. (→sortűzperek). – ~ helyszínén 1909. X. 10: emlékoszlopot emeltek. 88

Függetlenség 1885:319. sz. (Kmetty és Bem tábornok menekülése) – Hentaller Lajos: Vérrózsák. Bp., 1906:157. – Kacziány 1906:84. – Maderspach Líviusz: Maderspach Károlyné tragédiája és adatok Ruszkabánya tört-éhez. Zólyom, 1909. – Maderspach Kinga (ükunoka) helyesbítő közlése.